Kis képek

Talán azért is megy most a festés, mert újra kis méretben gondolkodom és dolgozom. Akik ismerik a pályámat, tudják, hogy egy időben szinte csak "méreten aluli" munkák kerültek ki a kezem alól. Reggel még Sümegen ébredtem, majd vonatra szálltam, Kelenföldről mentem be a műterembe. Nem volt kedvem a félkész munkáimhoz nyúlni, inkább egy új vásznat vettem elő, kis méret persze, 24x30 cm. Viharos táj, ipari motívumokkal terhelten. Jól szórakoztam, élveztem a festést, de hamarost arra jutottam, hogy untat a vásznon kibontakozó eredmény. Letöröltem az egészet, bölcsen megköszönve azt a lehetőséget, hogy ma is ecsethez nyúlhattam. Majd beindított az egybemosott vászon acélszürkéje, kicsit bíbelődtem még vele, majd kihoztam az egyik legnyomasztóbb viharos képemet. Közben kint is besötétedett, így csak holnap tudom meg, jó fénynél, hogy maradhat-e a vászon. De ha nem, akkor sincs baj, mert a festés élvezete maga a jutalom.